Példakép

A napokban rábukkantam egy olyan történetre, mely mindenképpen említésre méltó és mégis oly kevesek által ismert. Egy olyan ember története, kinek élete követendő példává ért meg a szememben.

A képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vízilabda csapata található: Ivády Sándor, Bródy György, Vértesy József, Németh János, Keserű Alajos és Halassy Olivér. A fotót megfigyelve, talán csak második pillantásra vehetjük észre azt, hogy a sor végén álló 3-as számú játékos, a 23 éves Halassy bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó, olimpiai bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok. Nem volt még paralimpia, mégis ő volt a világ első mozgássérült olimpikonja.
1909.július 31-én született Újpesten, tanulmányait egy polgári iskolában folytatta. Sportbeli karrierjét, sok helyi kisfiúhoz hasonlóan, az UTE gyerekcsapatában kezdte, ahol focizni tanult. Nagy reménységnek tartották.
Nyolc éves korában azonban iszonyú kegyetlenség érte: mozgó villamosra próbált meg felugrani és lecsúszott a lépcsőről. Emiatt kellett a bal lábát amputálni.
Egy évvel később azonban, kicsit sem lankadó lelkesedéssel, már úszó- és pólóedzésekre járt az UTE uszodájába. Kezdetben nehezen tudott alkalmazkodni, de már 17évesen meglepetésszerűen megnyerte a folyamúszó bajnokságot. Azon a versenyen az úszók a szentendrei sziget csúcsától a Margitszigeti Atlétikai Centrumig úsztak. Olivér 1óra és 4 perc alatt tette meg a 9km-es távot. A korábbi bajnok a táv feléig jelentős előnnyel tudott vezetni, ám a hajrában lemaradt az óriásit sprintelő Halassy mögött. Innentől kezdve mindenki komolyan vette a féllábú sportolót.
Két évvel később, 1928-ban Komjádi Béla beválogatta az amszterdami olimpiai keretbe, ahonnan ezüst éremmel tértek haza. Tíz év alatt tíz alkalommal nyert országos pólóbajnokságot, úszásban 23 magyar bajnoki aranyat gyűjtött össse és 12-szer javított hazai csúcsot. Los Angeles-i és a berlini olimpiákon tagja volt az aranyérmes pólócsapatnak. Legnagyobb sikereként mégis az 1931-es párizsi Európa bajnokságon aratta.
Halassy mindent beleadva küzdötte végig a magyar pólócsapat belgák elleni meccsét, ahol a magyarok megvédték az európa-bajnoki címüket. Azonban az ünneplésből Halassynak kevés jutott, ugyanis neki sietnie kellett, még volt egy kis dolga. Kezdődött az 1500 méteres gyorsúszás döntője. A papírforma a francia Jean Taris-nak és az olasz Paolo Costolli-nak kedvezett. Végül a papírforma semmisnek bizonyult. Nemcsak azért, mert a verseny alatt jégeső zúdult az uszodára, és alig tudták a bírok követni, ki hol tart éppen, hanem azért is, mert a magyar mozgássérült úszó csodát művelt. Halassy minden hossz végén rávert a társaira, de a fordulókat fél lába miatt rosszul vette, így mindig újra behozták. Végül mégis maga mögé utasította a két esélyest, egy métert verve a mezőny többi versenyzőire és elhozta az aranyérmet.
A teljesen kimerült Halassyt a magyar futóbajnok, Bárány István húzta ki a vízből. Az öltözőbe kellett őt cipelniük, ugyanis már mankóval sem tudott járni. Ott cukrozott teát kanalaztak a szájába, míg magához nem tért. Megköszönte a segítséget, majd felállt és visszatért a medencéhez, ahol a vízipóló bronzmérkőzés zajlott. A meccset félbe kellett szakítani, mivel mindenki a fiatal magyar versenyzőre figyelt. Az egész nézőtér az ő nevét skandálta: Halasszi! Halasszi! Végül a zsűri és a bíró is neki tapsoltak.
Még hat évig sportolt, végül 30 évesen visszavonult. Családot alapított, három lánya született. A háború után ő volt az egyike azoknak, akik részt vettek az úszósport újjászervezésében.
1946. szeptember 10-én taxival ment az Úszószövetségbe. Egy szovjet járőr leintette őket és kiszállította a taxiból. Fegyvert fogtak rájuk és az autót követelték. Nem tudni pontosan mi történt, de a két férfi valoszínűleg ellenállt. A taxit elvitték, a taxisofőrt és Halassy Olivért a helyszínen agyonlőtték. 37 éves volt, legkisebb lánya még újszülött.
Bár tanúk is voltak, az esetet hivatalosan eltussolták, a sajtó bestiális rablógyilkosságról írt, szovjet katonákról szó sem esett. A sportoló családját megfenyegették, hogy hallgassanak a valódi történetről.
Halassy Olivért, minden idők legeredményesebb mozgássérült sportolóját, ezrek gyászolták, temetésén Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok mondta a gyászbeszédet.